

Természetesen az itthoni süteménygyártás ipari mennyiségekben mérhető,tekintettel a környéken lakó gyermekek számára. Nyújtódeszka és sodrófa híján itt kókuszolajjal nedvesített üveggel nyújtanak magán a csempén. Igen, a földön! A repeortoárban szerepel az általunk ismert szeletektől a saját fantáziájukon s kultúrájukon át minden. Ennek ismeretében nem okoz meglepetést,hogy az ország egyik legnagyobb ellensége a magas vércukor.
Olyannyira hisznek az édes élet mentalitásban,hogy még a cigarettáik java része is édesített füstszűrővel,és szegfűszeggel rendelkezik - ez az ,amit Magyarországon kreteknek hívnak,és egy kisebb vagyonba kerül, míg itt tényleg fillérekért " dobják utánad", a világ egyik legjobb minőségű dohányából készítve. Az étkezések utáni desszertek elfogyasztása szinte kötelező, itt ezt "cuci mulutnak" , vagyis egészen egyszerűen szájtisztításnak hívják - hajjaj,most erre mit gondolhatnak az otthoni fogorvosok, ha ilyen tájakon nyalánksággal "öblögetnek", míg mi az étkezés utáni egy alma felfogásban nevelkedtünk. Csak egy példa, teljesen természetes, hogy a kókusztejhez édes-színes szirupot adnak,és úgy árulják az utcákon, vagy, javai cukorral, azaz barnacukorral keverik össze( töménytelen mennyiségeket képzeljetek el). Az sem ritka,hogy a nádcukor levét,mint italt árulják az út szélén. A boltban a tej szó alatt az édesített tejsűrítményt értik, a miáltalunk ismert tejet nagyon elvétve árulják. Inkább gyakrabb a tejpor...de ezt külön el kell magyarázni, hogy mit keresünk. Tanulság,ha tejet kérsz, ne lepődj meg,hogy egy konzervet kapsz fehér trutyival....:) Cukor,cukor,cukor...
Ennyi édesség után jót tesz egy kis délutáni mászás a közeli legmagasabb dombhoz,a honnan szerintem a környéken a legszebb a délutáni lemenő nap látványa. A helyiek sosem értik,mit akarnak ezek a fránya nyugatiak mindenhová gyalogolni, pláne felfelé! nem tudnak azonosulni azzal a gondolattal, ha én egy fél cukrászdát eszem végig a sajt házunkban,igenis le kell mozognom..hiszen a cukor dolgozik,mint energia!
Csak a mai nap folyamán annyi recepttel lettem gazdagabb,hogy azzal egy önálló főzős műsort lehetne indítani vállalkozó szelleműeknek.Mondtam én, Ázsiában utazni már csupán az ételek miatt is megéri!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése